Hajamismilyen

Általában egy kendővel kötöm hátra a hajam, de a sapkás évszakban ez macerás, mert nem szabad elfelejteni bedobni egyet reggel a táskába. Utálom, ha a hajam a homlokomba lóg, vagy csak az arcomhoz ér, úgy nem tudok dolgozni, ha mégis elfelejteném a kendőt, jön a hajgumi, és a Kalán néni-frizura. Hajgumit pedig azóta hordok a táskámban többet is, amióta mindenféle hajbavalót elfelejtettem, és azzal voltam kénytelen összefogni a hajamat, amit a munkahelyemen találtam. 

Postás gumival. 

És egész nap hallgatnom kellett, ahogy a kollégák áradoznak, hogy dejóígyahajad, éveketfiatalodtál, miértnemígyhordodmindig, áááááááá.

A franciacsattal meg az a gond, hogy pillekönnyűnek kell lennie, hogy az én pókhálószerű hajamból ne csússzon ki, ilyet meg nem nagyon lehet kapni, szóval kénytelen voltam csinálni magamnak egyet:





A második kép a már jól bevált (dehogy, de igyekszem) tükrös módszerrel készült, és több tanulsággal is szolgált. Szám szerint kettővel:

1. Hátulnézetből jobban őszülök, mint elölnézetből látszik.
2. Nagyon ideje lenne megtakarítani a fürdőszobatükröt.


Megjegyzések

Megjegyzés küldése