Az igazi 100. Vagy mégsem.

Szóval ott hagytam abba, mikor is? decemberben, egy másik évben, egy másik világban, a legújabb időszámításunk előtt mondjuk két hónappal...

szóval, hogy az volt a 100. bejegyzés. Ami engem kissé váratlanul ért, és aztán ki is derült, hogy valójában csak a 99., mert volt egy, amit elkezdtem írni, de nem élesítettem, az a turkált konyharuháimról szól, nagyon tanulságos, egyszer majd be is fejezem. Na, és akkor azt gondoltam, ha már igazán a 100., akkor legyen benne egy kis visszatekintés, kis statisztika, meg sok színes kép, adjuk meg a módját, teltek a hetek, és valahogy mindig elmaradt, de majd megcsinálom egyszer, tényleg, addig is, itt ez a kosárka.

Még tavaly nyáron próbáltam pólófonalat festeni, vagy miket beszélek, a színes pólófonalakat áztattam flóraszeptbe, esküdni mertem volna, hogy blogoltam is róla, de nem, az alábbi fotót a FB-ról kotortam elő. A kosárkához az eredetileg szürkét használtam, a kék pedig a kilós fonalak között volt. A fürdőszobai kacabajkákhoz kéne még legalább egy, de inkább kettő, majd apránként.