Le kellett már szedni a horgolt fenyőket, de mivel olyan zseniálisan rájöttem, hogy hogyan lehet indokolatlan fali dekorációt elhelyezni fúrás nélkül, gondoltam, kihasználom, és majd varrok én oda jópofa textilképeket, figuratívat meg nonfiguratívat, és majd váltogatom. Ez a madárka az első.
A terv egy őszapó volt, de feladtam. Ennyi elég is erről.
Azért őszapó, mert az a férjem kedvence. Nem mintha nagyon jártas lenne az ornitológiában, sőt. Fogalmazzunk úgy, hogy az általa ismert madarak közül az őszapó a kedvence, az általa ismert madarak nagy részét pedig szalonnával szokták tűzdelni. Ehhez képest én sokáig biológus, mi több, ornitológus akartam lenni. Szóval üldögéltünk az éppen aktuális hullám alatt a hómofiszunkban (nappali sarkai az ablak jobb és bal oldalán), és pihenésképpen a madáretető vendégeit nézegettük, én meg lelkendeztem, hogy nézd, széncinke, nézd, kékcinke, vörösbegy, etc. és hát az őszapó. Ráadásul az ablakrácsra is kötöztem cinkegolyókat, és valamiért pont az őszapók azt nagyon szerették, ugráltak a rácson, és nézegettek befelé az ablakon. Tündériek voltak. Na, hát ezt akartam megvarrni, ahogy kandikálnak be a rácsról, csak nem sikerült túl őszapósra, inkább olyan általános madár lett.
A végeredménnyel nem vagyok teljesen elégedetlen. Teljesen elégedett sem. A madárka elég jó lett, de ha újra megcsinálnám, kisebbre varrnám, vagy nagyobb teret hagynék körülötte. Bal oldalon az a kék anyag is nagyon kiugrik, úgy a kupacban ez nem látszott annyira.
Sebaj, rengeteg textilcafatka kering még a lakásban, meg pár ötlet a fejemben. Ez nem ijesztegetés, csak ténymegállapítás.
Ja, és még annyit, hogy kivasaltam, de tényleg.
Szerintem jól imitálja az ablakkeretet az a két fehér csík.
VálaszTörlésNa, az például a szüléim rongyoszsákjából van. Valamihez készült, megkötőnek, vagy ilyesmi, de végül nem használták, kidobni ilyesmit vétek, ugye, én meg elhoztam, hátha jó lesz valamire, és mik vannak, hát nem jó lett!
VálaszTörlés